Elmúlt éjfél - harangoztak. Lezárult a június 11-én kezdődött átigazolási időszak, mától már csak szabadon igazolható labdarúgót lehet szerződtetni. A szövetség illetékes osztálya ügyeletet tartott, így ha valaki az utolsó pillanatra hagyta a nagy üzletet, csak az órát kellett lesnie, hogy idejében elküldje, leadja a transzfer dokumentumait. Izgalmas program volt ez az ősz első napján. Jobban megviselte az embert, mint egy-egy meccs. Nálunk, mert máshol azért nem ennyire kiélezett a helyzet. Bár ott is maradt néhány bombasztikus vagy annak vélt üzlet a véghajrára, a bajnoki rajt előtt, legrosszabb esetben az első-második fordulóra azért összeállt a kép. A mi ligánk öt hete elkezdődött, írhatnám, hogy dübörög, mint a gazdaság, de inkább maradnék a száraz tényeknél. Az őszi szezon bő egyharmadát letudtuk, a teljes idény egyötödén már túl vagyunk, mégis azok a klubok vannak kisebbségben, ahol idejében kialakult a keret, ahol hétről-hétre, napról-napra, óráról-órára nem azon gondolkodtak, hogy erre, vagy arra a posztra ki(ke)t kellene még igazolni, megéri-e a pénzét a középpályás, esetleg barter keretében érdemes-e belemenni egy csatárcserébe.

Sok máshoz hasonlóan, ebben is késében vagyunk. Olyan ez, mint amikor valaki gulyást akar főzni, már rotyog a lé, de még nincs meg minden hozzávaló. Nem mindegy persze, hogy a hús, a hagyma, a krumpli, a pirospaprika hiányzik, vagy csak a só, esetleg az Erős Pista fogyott el, utóbbiak ugyanis később pótolhatók. A mi levesünkben van hús, még ha kissé rágós is, a hagyma sokszor csípi a szemünket, a krumpli olykor szétfő, a pirospaprika meg nem mindig piros. A végén azért valahogy csak összeérnek az ízek, elkészül a gulyás, de valamiért mindig hamisnak érezzük. Ma, szeptember másodikán már lehet tálalni, fogyasztani, hogy aztán milyen érzésekkel állunk majd fel az asztaltól, jóllakottan, korgó gyomorral, netán fintorogva, az majd három hónap múlva kiderül. Aki elrontotta a főztjét, kihagyott belőle valamit, télen mehet megint a piacra.

A Videoton már-már ízorgiába hajló menüt állított össze, klubtörténelmi rekordot jelentő idénykezdetet produkálva úgy veri az ellenfeleit, mint az igazi magyar gulyás az orosz káposztalevest. Nemanja Nikolics úgy tart hét gólnál, hogy két 11-est kihagyott, de ez is bőven belefér. A hibátlan teljesítmény ellenére Fehérváron az ínyencekre is gondoltak, bizonyíték erre, hogy a minap elhappolták a Paks válogatott jobbhátvédjét, Heffler Tibort, aki az ötödik fordulóig csapata meghatározó játékosa volt, a hatodikban már nem lépett pályára - sem itt, sem ott. A tolnaiak megkapták cserébe Haraszti Zsoltot (hogy pénz is járt-e vele együtt, azt csak sejteni lehet), akinek szűk félóra már jutott a Haladás ellen. Apropó, Haladás...A nyár minden bizonnyal legfrekventáltabb üzlete Radó András eladása - lett volna (bár, ki tudja, mire ébredünk...). A szombathelyi futballistáért itthon többen ringbe szálltak, a Fradi és a Videoton a végsőkig tartotta magát, a többiek már akkor padlót fogtak, amikor meghallották az árát. Hogy a 20 éves utánpótlás-válogatott csatár eközben nem lépett pályára (állítólag sérült...), az senkit nem érdekelt, ha valakik, mi magyarok aztán megengedhetjük magunknak, hogy ilyen kvalitású labdarúgót ne játszassunk. Az Újpestnek csatár(ok) kellett(ek), az ugyanis nonszensz, hogy a lilák hat mérkőzésen mindössze négy gólt szereztek. Az izraeli Dudu az utolsó pillanatban a Mariborhoz írt alá, a nigériai Ojo megvan, az éjfél előtti órákban pedig a Sionban légióskodó brazil Léo Itaperuna szerződtetésén dolgoztak a Megyeri úton. De felsorolhatnám szinte az összes élvonalbeli klubot, hol, kit próbáltak még szeptember elsején bekeríteni, vagy éppen túladni rajta jó pénzért. A kispesti Vécsei Bálint például Olaszország felé kacsingat(ott), a Puskás Akadémia a horvát Marin Ljubicicet szerződtette, az MTK megvált Frank Richárdtól, a Nyíregyháza Spitzmüller István és Szécsi Márk után Nagy Zoltánt is megszerezte Debrecenből, A Paks Horváth Gábor és Lázok János személyében újabb válogatott játékosokról mondott le, a diósgyőri Nikházi Márk egy évig a Dunaújvárost erősíti, végül, de nem utolsó sorban a Fradinak is lehet(ett volna) nagy dobása, egy három millió euró piaci értékű, a spanyol élvonalat és a Premier League-t is megjárt szélső leigazolásával. Nehéz éjszaka volt, még szerencse, hogy a Del Piero-ügy nem nyomasztott már minket, bár vele kapcsolatban van azért egy jó hírem. Egészen pontosan a tuttomercatoweb.com állítja, hogy mivel Alex csak négy hónapra szóló szerződést kötött az indiai Delhi Dynamos együttesével, a Honvéd a télen ismét elkezdhet udvarolni az akkor már a 41. életévében járó olasz exextraklasszisnak.

Akkor majd lesz miért izgulnunk megint, kinek, mekkora lesz az étvágya (és a pénztárcája), addig meg kanalazzuk gulyás helyett a kőlevest. Fogjuk magunkat diétára, azzal főzzünk, amink van, és akkor az sem okoz majd senkinek gyomorgörcsöt, ha a következő MTK-Ferencváros örökrangadóra megint csak felkerekítve ezren lesznek kíváncsiak...