A sportfogadás élethosszig tartó tanulási folyamata során megállás nélkül keressük azokat a sémákat és modelleket, amelyek véleményünk szerint sikerrel járnak. Ha ez megvan, akkor joggal érezzük úgy, hogy megtaláltuk a Szent Grált, vagyis a fejőstehenünket. Ám vannak olyan élethelyzetek, amikor érdemes ezt a hatalmas profit ellenére is elengednünk. Lássuk, hogy miért van ez így!

Az esetre a saját példámon keresztül fogok rávilágítani, az ugyanis szerintem remekül érzékelteti, hogy mennyire "tanulnak" nem csak a játékosok, de adott esetben a fogadóirodák. Ez pedig hajlamos olykor olyan helyzeteket előidézni, amikor nemhogy a saját taktikánkat érdemes továbbvinni, de egyenesen akkor járunk a legjobban, ha kontrázzuk azt. Ezt pedig felismerni és megtanulni hatalmas sportfogadói kihívás bárki számára.

A fenti bekezdés azonban nem az öndicséret vagy a feliratkozók számának gyűjtése miatt született, sokkal inkább azért, hogy lássátok, ilyen eredmények mellett is olykor meg kell fújni a visszavonulót.

Még csak nem is azért, mert ez a szezonom éppen -57 egység a spanyol lapos tippekkel a Logibeten, ez már annak az eredménye, amit elkezdtek a fogadóirodák. A lapos piacok ugyanis egyre népszerűbbé válnak, egyre több fogadóirodánál jelenik meg, hogy mást ne mondjak, már a megújult Tippmixprónál is rengeteg lapos piacot találunk. Ahogyan pedig egyre nagyobb ezeken a piacokon a fókusz, úgy nem csak egyre nehezebbé válik legyőzni a fogadóirodák záró szorzóit, de egyre kisebb a hibázási lehetőség is, valamint egyre inkább a "tömeg trendjének" akar megfelelni a buki, saját pénztárcáját nézegetve.

A lapos piacok ugyanis nagyon hasonlítanak például a gólos fogadásokhoz vagy a favoritokra való tippeléshez. A tömeg egyszerűen nem szeret bizonyos kimeneteleket megfogadni, emiatt pedig gyakran értéktelen szorzókat is hajlandó megjátszani.

Mikre nem szeretnek fogadni a kocafogadók, vagyis a tömeg?

Bármilyen under típusú fogadásra, akár legyen az lapos piac, szögletes vagy gólos - ezt ki nem állhatja az egyszeri játékos. Ő azért ül le este a tévé elé, hogy 3-3-at lásson, 5 piros lappal, indulatokkal, ami beszédtémát szolgáltat. Ő ennek szurkol, erre is fogad. És ez sokkal, de sokkal több embert érint, mint gondolnánk, még ha persze fogadási volumenben nem is feltétlenül ők képviselik a legmagasabb szintet.

A bukik ezáltal könnyedén megtehetik, hogy a favorit, fogadók által kedvelt kimenetelekre mesterségesen kínálnak akár alacsonyabb oddsokat. Lássuk be, Random Józsit nem fogja érdekelni, hogy 1.15-ért vagy 1.20-ért húzza be hétvégén a Barcelonát a 10-es kombijába vagy szingliként, mégis ezek a játékosok adják majd a feltett tétek túlnyomó többségét.

Ahogy népszerűsödnek a lapos piacok, úgy válik egyre elterjedtebbé az overekre való tippelés is, lépten-nyomon én is belebotlok itt-ott abba, hogy a játékosok szinte oddsoktól függetlenül minden bajnokság minden meccsére betolják az 5+5 vagy 6+6 lapokat - ebben ugyanakkor semmi profizmus vagy nyerő magatartás nincsen, ez puszta rulettezés, izgalmasabb kivitelben.

A trendek megjelentek a lapos fogadásoknál is

Aki figyeli a topligák lapos piacait, annak aligha mondok újat, de ebben a szezonban bizony a változó trendek nagyon erőteljesen megjelentek a lapos piacoknál is. Sajnos arra vonatkozóan nincsen statisztikám, de még becslésem se, hogy az átlagos lapos line-okhoz képest milyen eltérés van a mérkőzések átlagos lapszámában, de gyanítom, előbbi több bajnokságban is magasabbra rúg már, mint utóbbi.

Jó példa a Premier League, amelyről cikkeztem is néhány hónappal ezelőtt, és bizony be is igazolódott, amit vártam. A szabályváltoztatások és új játékvezetői szemlélet okán meccsenként körülbelül 1,5-2-es ugrás következett a line-oknál a büntető kártyákra, ami túlzásnak érződött.

Ez valamelyest konszolidálódott mostanra, bár így is akadnak még 5.5-ös határok is, de azért a PL utóbbi fordulóiban már nem repkedtek azok a hihetetlen számú kártyák, mint az elején. Például a PL első három fordulójában összesen 9 kiállítás volt, míg ezt követően kilenc kör alatt csak 18, vagyis kétharmadára esett vissza az átlag.

De nem csak az angoloknál figyelhető meg a görbe felfelé ívelő pályája, hanem szinte az összes topligánál, különösen az említett spanyoloknál és németeknél. A hispán bajnokságban szinte már meg sem lepődünk egy 6,5-es határon, miként például az összesen 2 lapot hozó sevillai derbire 7,0 volt a határ.

De hasonló az irány a Bundesligában is, ahol korábban egy 34. fordulós kiesési derbi kellett az 5,0-s határhoz, egy overes sporival, most pedig már szinte fordulónként jön egy ilyen meccs. Illetve egy 4,5-es határon már meg sem kell lepődni, pedig azért nincs látványosan több figyelmeztetés idén (4,26), mint tavaly (4,19).

Mint látható, az angoloknál azért a +1,19 lap eléggé masszív különbséget jelent, a többi topligánál viszont nem láthatunk komolyabb változást. Az átlagot persze némileg módosítja, hogy hagyományosan az idény második felében vannak a keményebb meccsek, hiszen akkor vannak a fontosabb találkozók is, de mintha a fogadóirodák határai mégsem korrelálnának az átlagokkal.

Hogyan fogadjunk mégis a lapokra?

Hogy ez tényleg tudatos-e a bukik részéről, vagyis a line-ok mesterségesen magasabb tartása szándékos-e vagy sem, arra persze nem kapunk egyértelmű választ, de fogadóként valamit mégis kezdenünk kell ezzel a helyzettel. Márpedig a legjobb, amit tehetünk, az nem más, mint amivel a profitot elértük, vagyis az érték levadászása.

Más szemléletet igényel persze az underekre való ráállás, hiszen itt nem lehetséges több százszoros szorzójú fogadásépítőket kreálni, itt igazán csak a single tippek mehetnek nagyot, vagy egy-egy kaszálás reményében be lehet próbálni a 0 lapos meccseket is.

Szintén bölcs döntés a kivárás. Ha azt látjuk, hogy egy szerintünk lapdúsnak vélt meccsen túl magas határt állapítanak meg a fogadóirodák, ne fogadjunk. Ne legyünk saját pénzünk ellensége, amennyiben saját számításunk és matematikánk szerint abban a tippben nincs érték, maradjunk távol tőle. Egyrészt nem elképzelhetetlen, hogy a fogadók végül visszább nyomják a határokat oda, hogy már megérje fogadnunk, másrészt hosszútávon rossz tippel nyerni pontosan az, mint rossz tippel pénzt veszíteni.

Mivel már a "siker logikája" a fejünkben van, ezt valamennyire át lehet ültetni más piacokba is. Ha például tudjuk, hogyan érdemes kielemezni egy lapos fogadást, körülnézhetünk szerte a világban, hiszen a bukik is már kínálnak ilyen lehetőségeket egy brazil, amerikai, francia vagy görög élvonalra is, ahol néhány értékes tipp megtalálásával akár kivárhatjuk, amíg konszolidálódik a helyzet a kedvenc vadászterületünkön is.

Nem lett sajnos könnyebb erre a szezonra a lapos fogadások piaca, de igazság szerint a fenti gondolatok minden fajta specializálódó tippmester kedvenc fogadási típusára gond nélkül ráhúzhatóak. A végszó körülbelül az, mint ami a cikknek a lényege is: ha egy fogadás nem tartogat értéket magában, akkor nyerhettünk korábban bármennyit vele, attól az még egy -EV-s tipp, amit jobb kihagyni.

Ha vetted a fáradtságot és elolvastad ezt a cikket, akkor Te máris több lettél, mint egy átlagos fogadó. Ha szeretnél jobban kiigazodni a sportfogadás világában, kövesd továbbra is Sportfogadás Suli cikkeinket!