Egyáltalán nem indult jól a görögök elleni létfontosságú találkozó, hiszen a románok mellett az északírek is begyűjtötték hazai pályán a három pontot, így pedig öt pontra leszakadtunk Kyle Laffertyék mögött. Ez azt jelentette Dárdai Pál válogatottja számára, hogy az egy pont nem elegendő Görögország legjobbjai ellen. A kezdőcsapatban szerencsére helyet kapott Dzsudzsák Balázs, aki egy kisebb sérüléssel bajlódott az elmúlt napokban, míg klasszikus csatár ezúttal is csak Szalai Ádám volt a pályán nálunk.

Ahogy várni lehetett, kevés izgalmat hozott az első félidő. Meddő görög mezőnyfölény mellett inkább a mieinknek voltak lehetőségei, de azok is csak távoli átlövésekből. A sok szabálytalanság miatt ráadásul sokat is állt a játék, így az első 45 percben csak egy Dzsudzsák- és egy Gera-lövést jegyezhettünk fel, komolyabb helyzetet nem.

A második félidőre már úgy jöttek ki a vendégek, ahogy sejteni lehetett: győzelem vagy halál. Az első tíz percet nagyon megnyomták Toroszidiszék, záporoztak a lövések Király kapuja felé, de szerencsére igazán nagy fejtörést egyik sem okozott a tar hálóőrnek. Sajnos csak percekre tudtunk kiszabadulni a térfelünkről, helyzetbe pedig egyáltalán nem kerültünk. A félidő második felére már a görög rohamok is elültek, a csapatok belenyugodni látszottak az egyik félnek sem túl jó döntetlenbe. A lefújás előtt még volt két nagy helyzetünk, de összességében a döntetlen reális és hízelgő eredmény ránk nézve.

Kicsit érthetetlen, hogy miért megint csak a 80. perc körül kezdtünk el futballozni, főleg úgy, hogy az északírek győzni tudtak Finnország ellen. Legközelebb Helsinkiben lépünk pályára június 13-án, ahol nagyon nem szabadna vereséget szenvednünk.